Rejtekükön ásítozva ébredtek, a szobánk kifestését kísérő pakolászás közben előjöttek, tréfán kívül százával sereglettek. Puha léptekkel settenkedtek, hirtelen megjelentek, felbukkanásukkal alaposan megleptek, szimatoló orrocskám tolakodásának pajkosan engedtek. Némelyek réges-régi barátként köszöntöttek, mások bemutatkozásukkal megtiszteltek, bohó dakszlipajtásomnak, Bónak határtalan örömet szereztek. Plüsseink velünk fényképezkedtek, míg a fotón megkerestek, róluk mesélek.
Többségük nálam jóval korábban látta meg a napvilágot, a zakatolva tüsténkedő varrógépet zabolázó alkotóktól sokan az én időmet messze megelőzve kaptak szemet, fület, mancsot. A tapasztalt vének valaha picurka gyermekeknek jelentettek varázslatos mulatságot, gyertyafújós szülinapra, karácsonyi csengettyűszóra hoztak hatalmas boldogságot. Csillogó tekintetükben ragyog az örök szeretet, anya dédelgetett macija, apa nagy kutyája némán integet, elénk idézi a múlt ködébe vesző eseményeket.
Históriáikra ámulva figyelnek a kíváncsi fiatalok, a feliratos mezt, a csinos ruhácskát viselő apróságok, az esztendők során összeköltöző, családtaggá váló óriások. A népes kompániában ott ücsörög a vagány kardigánját nekem önzetlenül kikölcsönző dörmögő medve, sietve mondom, gesztusa nincs elfeledve. Békésen heverészik a fehéren fekete foltos boci, mellette pihenget a bumfordi praclijaival piros szívecskét szorongató termetes blöki, pillantásával üzeni, őt bárki simogathatja, ölelheti.
Micimackó oldalán az ijedős Malacka és a mélabús Füles álldogál, kicsinyke csapatuk talán a muris Tigrisre, a mókás Nyuszira, az oly bölcs Bagolyra vár. Utóbbiak nélkül nehezen kerekedhet ki a méltán híres történet, ám a hiányzó szereplők felkutatásában a rengeteg ráérősen tébláboló figura egyesült erővel sem segíthet. Mindenki nem lehet itt, sajnos, a társaságot bővíteni pedig már így is igen bajos, a szabad kuckók lassacskán elfogytak, a kényelmes helyek újabb szőrös lakókat aligha fogadhatnak.
A kályha mögötti szűk sutba nagyapó félelmetes párduca kvártélyozta be magát, a komor vadmacska farka legyintéseivel könnyen megvédi hajlékát. Odébb a szelíd rinocérosz szunyókál, hátán sünöket, kiskacsákat dajkál, megfér a pingvinnel, a törpe zsiráffal, haverkodik a sárga kölyökoroszlánnal, ha kell, perel a csintalan majommal. A pöttyös dalmata a bongyorka báránykát őrzi, a rojtos szőnyegen terelgeti, a bájos koala a mutatványt a távolból lesi, a bambuszleveleket majszoló pandát követi.
A vigyorgó farkast nagyanyó adta, a karcsú ordas felügyeletét kifejezetten rám bízta, lelkesedésemen vidáman kacagott, gyengéden megcirógatott. Felőle téphettem a lila polip nyolc karját, rángathattam valamennyi nyúlványát, birkózhattam a csimpaszkodó csimpánzzal, bolondozhattam a tacsik folyton gyarapodó falkájával. Van belőlük vagy tucatnyi, nehéz a banda összes tagját felsorolni, érdemes az elegáns bundásakkal kezdeni, a kötötteket, a horgoltakat említeni, a barna babosról szót ejteni.
A legfontosabb mégis virgonc pajtásom, a lágy tapintású bábuk hadából választani képtelen roppant eleven spanom, aki keményen megküzdött a bőség zavarával, kupacba hordta a cuki állatkákat az ágyban. Került a takaró alatt felstószolt halomba kackiás bajszú kék csíkos cica, bolyhos pókocska, lobogó sörényű lovacska, hiába sípolt kétségbeesetten a filcből szabott szerény csontocska. Gyűltek a csábító szerzemények, este egészen úgy tűnt, vackomon tőlük el se férek, nyugovóra máshol térek.
Bo végül hagyta a vörös rókát, a visítós fókát, éjszakára a kanapé párnáira száműzte a neki tetsző játékok táborát. Az ablakon bevilágító hold fényében sorsukról tanakodtunk, jövőjüket latolgattuk, próbáltuk megjósolni, később vajon merre vezethet az útjuk, aztán épp mielőtt elaludtunk, döntésre jutottunk. Közösen elhatároztuk, hogy féltett plüsseinkről idejében gondoskodunk, néhányuknak egyszer pompás gazdát, otthont találunk, őket majd gyerekeknek, kutyaifjoncoknak ajándékozzuk.
Ha tetszett, kövesd Panka Mesekönyvét a Facebook oldalon.
